Ki nekünk Arany János?

2017.09.14. 14:05
KÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 14. (csütörtök)
A megrendítő életút és a nagyszerű jellem bemutatása a művek tükrében.  
 
 
 
 
Ki nekünk Arany János? – ezzel a címmel kezdődik előadás hétfőn este a Csók István Képtárban. Dr. Reisinger János irodalomtörténész a 200 éve született költőt mutatja be – szólva a megrendítő, munkás életútról és a csodálatos tehetségű alkotó jellemének és pályájának alakulásáról a művek tükrében.    


A Csók István Képtárban Dr. Reisinger János irodalomtörténész  előadásával emlékeznek a 200 éve született költőre Ki nekünk Arany János? címmel. A rendezvény szeptember 18-án, hétfőn 18 órakor kezdődik.

Az előadásból kiderül, mi köze van a világegyetem egy csillagának a nemzet nagy költőjéhez, szól a megrendítő, munkás életútról, a tehetség és a jellem fejlődéséről, valamint Arany Jánosnak az evangéliumokhoz való kapcsolódásáról és a szerelmes versekről is. A csodálatos tehetségű alkotó költő volt, műfordító, író, kritikus, irodalomtörténész, dalokat költött – amelyeket később Kodály adott ki – és több hangszeren játszott; világirodalmi tájékozottságát mi sem szemlélteti jobban, mint hogy kilenc nyelven olvasott.

Az előadó Reisinger János az ELTE Bölcsészkarának magyar-francia szakán végzett, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, jelenleg a Sola Scriptura bibliatudományi főiskola tanszékvezetője. Több mint 20 könyve jelent meg, és több mint 10 ezer előadást tartott itthon, illetve külföldön.  

Számos információ, érdekesség várja az érdeklődőket az Arany-életmű tükrében. A program ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.





Szöveg: Fraller Ildikó


 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.