A Városháza Dísztermében megjelenteket dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntötte a szervezők – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, a Klebelsberg Kastély – Polgári Művelődésért Alapítvány, a Civitas Regia 2038, a Kodolányi János Egyetem és a Magyar Történelmi Társulat – nevében, majd dr. Cser-Palkovics András polgármesternek adta át a szót.

 

 

„Nagy öröm, hogy sok fiatal is eljött, hiszen így lesz teljes a mai találkozó!” – emelte ki Székesfehérvár polgármestere, aki, miután a résztvevőket köszöntötte, nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás professzor is jelen van a konferencián. Amint a polgármester felidézte, Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgató-helyettese kereste meg néhány hónappal ezelőtt Székesfehérvárt a rendezvény ötletével. Ennek köszönhetően valósulhatott meg az emlékév során a keddi konferencia, amelyen nagyon sok szó esik majd arról is, miért Székesfehérvár ad otthont a két világháború közti időszak legnagyobb hatású oktatáspolitikusának munkásságáról szóló eszmecserének. Dr. Cser-Palkovics András üdvözölte a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezését is, amellyel „egy kicsit a fővárosból kitekintve, például az egyik történelmi fővárosba, Székesfehérvárra érkezve egy mozgalmat indított el tudománybarát településeket keresve.”

 

 

„Vannak nevek, amelyek összefonódnak egy nemzet újjászületésével. Vannak olyan államférfiak és példaképek, akik nem túlélni akarták a történelmi viharokat, hanem iránytűt adtak a magyar nemzetnek a legsötétebb időkben is. Klebelsberg Kuno ilyen ember, ilyen példa, egy igazi államférfi volt.” – mutatott rá megnyitó beszédében Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, aki kiemelte, a fiatal Klebelsberg itt, Székesfehérváron, a Ciszterci Gimnáziumban megszerzett, megalapozott tudását és tapasztalatait kamatoztatva alapjaiban reformálta és újította meg a magyar oktatási rendszert. Tette mindezt éppen akkor, amikor az ország a szakadék szélén állt. „Pontosan és időben ismerte fel azt, hogy Trianonnal Magyarországot kicsivé és gyengévé akarták tenni. Ezért döntött a magyar ész, intellektus és értelem mellett. Tudta, hogy csak ezzel emelheti fel és teheti újra naggyá és erőssé nemzetünket.” – idézte fel Vargha Tamás a 150 éve született, nagyformátumú oktatáspolitikus munkásságát.

 

 

A megnyitón dr. Freund Tamás professzor is köszöntőt mondott, felidézve, hogy Klebelsberg Kuno kilenc éven át volt a magyar királyság vallás- és közoktatásügyi minisztere. „Kultúrpolitikájában két súlypontot alakított ki, az egymástól látszólag távol eső népművelést és a magaskultúrát. Felfogása szerint ezeket nem szabad egymással szembeállítani: szükség van a nép műveltségi és erkölcsi színvonalának emelésére, nemzeti érzésének megerősítésére, hogy eredményesen vegyenek részt a nemzet gazdasági és társadalmi életében. De szükség van a magas kultúrára, a tudományra, a szépirodalomra és a művészetekre is, mert ezek a nemzet legértékesebb és legszebb szellemi alkotásai, amelyek belföldön hatalmas erőforrást, külföldön pedig megbecsülést hoznak.” – emelte ki az MTA elnöke, aki szerint habár a nemzeti köztudat Klebelsbergben a nagy kultúrpolitikust látja, valójában kiemelkedő nemzetpolitikus is volt, s joggal nevezte őt az Akadémia megmentőjének Berzeviczy Albert, aki 1905 és 1936 között, a leghosszabb ideig állt a Magyar Tudományos Akadémia élén.

 

 

A konferencián három szekcióra bontva, dr. Demeter Zsófia történész, Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója, valamint Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatójának levezető elnökségével zajlottak az előadások, melyek sorát dr. Ujváry Gábor nyitotta. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese – bemutatva Klebelsberg Kuno hivatali pályáját – felidézte, a későbbi kultuszminiszter 1898-ban, a jogi egyetem elvégzése után lett segédfogalmazó a miniszterelnökségen. Előtte azonban a berlini egyetemen is tanult, ami akkor a világ legjobbja volt. Habár grófi címe volt, valójában egy katonacsaládból származott. Nem huszonévesen került vezetői pozícióba, hanem folyamatosan emelkedett a ranglétrán. A miniszterelnökségen 1910-ig dolgozott, s eközben hat miniszerelnököt szolgált ki, így megismerte a magyar közigazgatás csinját-binját, s rendkívül komoly tapasztalatokat szerzett. 1910-től közigazgatási bíró volt, ami igen magas pozíciónak számított. Ujváry Gábor elemezte azt az időszakot is, amikor Klebelsberg 1917-ben végleg bekerült a politikába: legnagyobb példaképe, Tisza István mellett lett politikai államtitkár, miközben dolgozott Sopron, Komárom, majd Szeged nemzetgyűlési képviselőjeként is.

 

 

Klebelsberg 1922. június 16-án lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, s közel kilenc éven át irányította a magyar oktatás- és kultúrpolitikát. Munkájának eredményeképpen nagymértékben javultak az oktatás infrastrukturális feltételei, népiskolarendszert hozott létre, támogatta a kultúrát, és mindez jelentős mértékben járult hozzá az analfabetizmus visszaszorításához is. Klebelsberg Kuno a magyar történelem egyik legnehezebb időszakában ért el intellektuális prosperitást, minisztersége idején a magyar kulturális politika a legfontosabb politikai szakágazat lett. Fokozatosan emelkedett minisztériumának állami költségvetési aránya, 1926-ban már a legjobban datált minisztérium volt, és ez az arány 1943-ig megmaradt. „Így lehetett azt a rendszerszerű építkezést megvalósítani, amit kitalált. Hatalmas szerepe volt abban, hogy 1936-ban Magyarország 3. lett az olimpia éremtáblázatán, de az is, hogy a trianoni Magyarországon néhány év alatt több egyetemi hallgató lett, mint az azt megelőző időszakban az egykori Nagy-Magyarország területén. És ő alapította a Collegium Hungaricum intézeteket több európai városban (pl. Bécsben, Berlinben, Rómában), amelyek lehetővé tették, hogy magyar diákok és kutatók külföldön tanuljanak és kapcsolatokat építsenek. Klebelsberg hitt abban, hogy Magyarország a katonai és gazdasági gyengeségét kultúrfölénnyel ellensúlyozhatja”.

 

 

A konferencián számos előadás segített körbejárni a nagyformátumú kultúrpolitikus munkásságát és hatását a mai Magyarországra, illetve több Székesfehérvárhoz kötődő előadót is hallhattak a résztvevők: Berta Annamária, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanára például Klebelsberg Kunot mint a Ciszterci Gimnázium diákját, valamint az iskolai közeget és az erkölcsi útravalót mutatta be, Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója Székesfehérvár díszpolgáráról tartott előadást. A rendezvényen dr. Vizi László Tamás, a KJE rektorhelyettese Klebelsberg és Trianon címmel elemezte azt a nehéz időszakot, amikor Klebelsbergnek újjá kellett szerveznie az oktatást, Fekete Zoltán, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanára pedig Klebelsberg oktatáspolitikai alapelveivel ismertette meg a hallgatóságot.

 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

 

 

                                                                              - Vége -

 

Szöveg: Házi Péter

 

Fotó: Simon Erika